• Dinnyberki látkép
  • Dinnyeberki

Parnereink

nymtit

RHK logo

Községünk jelenlegi időjárása

 

Községünk aktuális hírei

Baranya megyében, Pécstől északnyugatra, Szentlőrinctől észak-északnyugatra, Helesfa északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés. Dinnyeberki nevét az oklevelek 1305-ben említették először Dinneberki néven, 1327-ben Dinnyeberki, 1328-ban Dennaberke néven írták. A település a Dinnyeberki nemesek birtoka volt. 1305-ben Viktorin végrendeletében testvéréről Kornélról reá szállt dinnyeberki birtokrészeket Kornél feleségére Ilonára és annak leányára Cristolra hagyja. 1542-ben készült adólajstromban is szerepelt neve Dinnyeberki néven. A török időkben sem néptelenedett el, folyamatosan lakták. A későbbiekben az Eszterházy család is birtokosa volt a településnek.
A mai település faluelődei, így Káptalanfa, Boldogasszonyfalva és Ágod a környező dombokon létesültek. A tatárjárás után azonban a lakók a mostani helység völgyébe húzódtak le. Az 1305-ös első oklevél már Dinnyeberkit említ, amely a mai helyén terült el, tán a Bak-réti elfelejtett temetőnél. Létezett a Dénesberki falunév is, ami egy Dénes nevű birtokosra utal. A községjelölés kifejezi azt, hogy hajdan erre dinnyetermő hely, valamint berkes, mocsaras rész húzódott. A mai lakók a legnagyobb vízfolyást Malom-ároknak nevezik, aminek az Árpád-kori neve Gyűrű. (Ebből ered a Gyűrűfű helységmegjelölés.) Őskori településnyomról sehol sem tudnak. A hódoltság idejében viszont a Kám-völgyben tatár kán szálláshelye létezett, míg a helyi törökök a Fekete-hegyen temetkeztek. A törökök a határban építettek egy utat és kialakítottak egy pincét, ahová a végleg elvonuló muszlimok nemesfémértékeiket rejtették el. A legenda szerint akik később megpróbálták a kiásást, sorra meghaltak a helyszínen. A nemesek lakta Ágodról az őslakók úgy tudják, hogy az méretében egy kisebb városnak illett be. Van, aki katonai erődítéséről is tudott. Régészetileg egyik részt sem tárták fel, így eddig nem nyertek igazolást a népi naiv magyarázatok.

A település címere:

Pajzs a tárcsapajzs modernizált változata fekete kontúrral kiemelve. Pajzs alsó részén a pajzs alsó részével érintkező arany színű címerszalag, benne fekete nagy betűkkel a település neve: DINNYEBERKI.
Bal és jobb oldalán az évszám; szintén fekete színnel: 1305, amikor a települést először említették az írott források. Dinnyeberkit először említik az írott források. Pajzs teteje felett balra és jobbra kiinduló, majd a pajzs bal és jobb oldalának alsó harmadáig érő barokkos címertakaró. Bal oldali arany színű fekete kontúrokkal kiemelve, jobb oldali sötétkék színű, fekete kontúrokkal kiemelve. Pajzs alsó harmadában vágott, barna színű, keresztcsíkozás jelzi a földet, a termékenységet, azt, hogy az itt élők földműveléssel keresték mindennapi kenyerüket. Felette faág öt zöld színű levéllel, felső zöld levélen egy madár áll, amely szürke színű csőre, szeme és szárnya fekete kontúrral kiemelve, csőrében sárga színű búzaszálat tart.
Pajzs felső kétharmad része piros színű. Az ábra hasonló Dinnyberki 1774-es és 1826-os pecsétjéhez. Faág alsó részének bal oldalán ezüst színű, a címertanban stilizált eke, jobb oldalán szintén ezüst színű, a címertanban stilizált csoroszlya, amely szintén a földművelés elsődlegességére utal.

© 2018. Minden jog fenntartva. Dinnyeberki Község Önkormányzata